Már csak azért sem, mert ez lett kereken a 40-ik. A kupa jubilánsaival foglalkozó jövő heti cikkem előfutáraként, hogy csak a "három számjegyeseket" említsem: az Igénytelenek 350., míg a Napredak csapata 300. gólját lőtte. Bulyovszky Balázs pedig a századikat, megerősítve ezzel második helyét három éves múltra visszatekintő örökranglistánkon. Ugyan az ellenfél hálója előtt ezúttal nem volt eredményes, azonban Kiss Zalán neve mellé is felkerült egy új rekord. A mezőnyben egyedüliként 150-ik mérkőzését is lejátszotta.

Ha már kellemes dolgokkal kezdtem mondanivalómat, folytatom ugyanebben a mederben. Mióta lekerült fejünk fölül a sátor, talán ez volt az első olyan szombat reggel, amikor napsütésre virradtunk. Persze sok okom nem lehet panaszra, mert esővel eleddig komolyabban nem kellett megküzdenünk. Kicsit nagyképűen ezt úgy is fogalmazhatnám, hogy aki szabadtéri programot szervez, az ne az időjárás-előrejelzéseket böngészgesse, hanem kérdezze meg mikorra tervezek valamilyen tornát. Arra a pár órára garantált a normális, európai embernek elfogadható időjárás, aztán ha az utolsó sípszó is elhangzott, felőlem akár le is szakadhat az egész égbolt.

Ezúttal csapatban sem volt hiány! Aki jelentkezett, az el is jött. Volt ki először, mint a No Grazie, és volt aki huszonötödjére, mint jelesül az FC Focisokk. Ráadásul az utóbbi a mezőny majd’ felével egyetemben (22 Steps, Igénytelenek, Napredak és kisRedbull) már megtapasztalhatta milyen érzés győztesként magasba emelni az első helyezettnek járó serleget. A sorsolásnál az izgalom, - hogy az elcsépelt közhellyel  én is éljek - a tetőfokára hágott. Az említett bajnokok közül az A csoport hármat sebtiben magába is szippantott, mégpedig a Focisokk, a Steps illetve a Napredak tekintetében. Mondhatnánk, győzzön a jobbik! A megmaradt két korábbi győztes a B, valamint a C pályán osztozott. A sors keze a Budai Ászok és a H1N1 útjába az Igényteleneket sodorta, míg a White Alders-nek illetve a jelentősen átfazonírozott Futballicának (a kapuban ezúttal a már magam sem tudom eredetileg honnan érkező Farkas Tomi állt, és Horváth Attila valamint Stahl Attila személyében két milfes is csatlakozott hozzájuk) a kisRedbull jutott. Az utolsó hármast az újonc No Grazie, a Nápolyi és a Goalbusters alkotta.

Az A pályán az egybegyűltek kvalitásuknak megfelelően igen kemény, ámde mindvégig sportszerű mérkőzéseken váltották egymást. A Focisokk legyőzésével a Steps már az első meccs után helyzeti előnybe jutott, és mivel a vetélytársak egymás ellen csak a döntetlenig jutottak, így a Napredak ellen  elméletileg csak arra kellett figyelniük, hogy maximum egy góllal kapjanak ki. Ámde milyen bajnoki esélyes az, aki nem a győzelemre törekszik? Így Steps nem adta bőrét, és egy szoros 1-0-lal vette az akadályt.

Eggyel mellettük az Igénytelenek velük azonos felfogásban kezdte a napot, és esélyeshez méltóan hozta mindkét csoportmeccsét. Hasonlóképpen a 22 Steps-hez már az elején megnyugtatta őket (bár nem hiszem, hogy nagyon idegesek lettek volna), hogy a másik két fél a nyitómeccsen egymással 0-0-s döntetlent játszott. Következésképpen a H1N1 és a Budai Ászok a vigaszágon várta a folytatást.

A kisRedbull ugyancsak a végső győzelem reményében, hatalmas lendülettel kezdte a tornát, és csakúgy, mint az Igénytelenek, 13-2-vel zárták a nyitókört. Ez egyben azt is jelentette, mind az Alders, mind a Futballica kiadós zakóba szaladt bele, bárha e nemes felöltő méretét veszem alapul, a nap folyamán ez a 7-0 vagy 6-2 nem is lett annyira tragikus végeredmény. Az utolsó meccsre aztán mindkét vesztes felszívta magát, és egy fordulatokban gazdag nívós kis meccset vívtak egymással. 2-2 után már mindenki azt hitte ez a derbi is x-szel kerül be a kupa memoárjába, de az utolsó előtti pillanatban gólt lőtt a White Alders, így övék lett a második hely.

A D pályán elég érdekesen alakult a kép. A junior Goalbusters és a juniornak éppen nem nevezhető Nápolyi is meglehetősen tartalékos kerettel, jobban mondva a megszokottnál talán kevesebb bevethető cserével érkezett (mérkőzésük eredménye 4-1 lett az utóbbiak javára). Nem úgy, mint a debütáns, rózsaszínben pompázó No Grazie, akik amolyan nomen est omen alapon, tényleg nem sok köszönetet, vele együtt kegyelmet adtak ellenfeleiknek. Mindkét meccsükön többet lőttek, mint kaptak (mármint gólt), így a többi csoportelsőhöz hasonlóan ők is maximális pontszámmal a zsebben várták soron következő ellenfelüket a legjobb nyolc között.

E jeles szombati nap igen totógyilkos forgatókönyvet húzott magára, ugyanis minden esetben a papírforma igazolódott. Kezdve a vigaszággal, ahol is a pályaválasztók, azaz a korábbi csoport másodikak hagyták el vidámabb arccal a zöld műgyepet. Ráadásul úgy, hogy valamennyi játéktéren kőkemény, izgalmas mérkőzéseket vívtak az egybegyűltek. Ezt hivatott alátámasztani az a tény, hogy két gólnál nagyobb különbség egyik párosnál sem jelentkezett. A továbbjutók: a Napredak (a 25. napredakos kupáján szereplő Hidvégi Péter második találata lett a csapat 300. gólja!), a H1N1, a White Alders (Bulyovszky Balázs ezen a mérkőzésen előbb meglőtte 100., majd nem sokkal később white alders-es 100. gólját) és a Nápolyi FC. A kiesők pedig a második szülinapi tornájára készülő, lőtt gól nélkül távozó Budai Ászok, az egy hónappal ezelőtt a kisRedbullt megverve tornát nyerő FC Focisokk, a Goalbusters FC és az a Futballica lett, ahol a valamennyi találatot a Milfesek junior korú vendégjátékosai értékesítették.

A középdöntőben a papírforma hasonló intenzitással írta különös forgatókönyvét. Nem árulok zsákbamacskát, mind négy elődöntőbe jegyet váltó csapat a korábbi csoportelsők közül került ki. Hogy az utóbbiak kik is voltak, azt már csak azért sem írom le. Aki szereti a bonyolult keresztrejtvényeket, az a pontos névsort az előző bekezdésben megtalálja. Ugyanúgy, mint egy picivel feljebb a továbbjutókét. Az viszont a kupa sorrendjének alakulásánál elég bizarr, hogy a tabella 5-6. helyein a Nápolyi és a White Alders úgy osztozott, hogy jelen fordulóban mindketten 0-11-es „eredményt” produkáltak aktuális ellenfeleik, azaz az Igénytelenek és a 22 Steps ellenében. A másik két pálya áldozatai jóval szorosabb meccsen kapituláltak, sőt, még gólkülönbségük is jóval jobb lett az említett két csapaténál, csak éppen a csoportkörből hoztak kevesebb pontot.

Nagy meglepetésre az Igénytelenek nem fáradt el ez elődöntőre! Ez azért meglepő, mert általában ott szoktak. A csoportmeccseken és a középdöntőben tucatnyi gólt lőve kifocizzák magukat, aztán a legjobb négy között beleszaladnak egy megmagyarázhatatlan pofonba, majd a bronzért folytatott küzdelem során még egybe. Most viszont tartották az iramot, és 4-2-re verték legnagyobb riválisukat, a bajnoki éllovas Steps-t. Sokáig úgy tűnt a kisRedbull is elszenvedi első enapi vereségét. A No Grazie két gyors góllal már az elején átvette a vezetést, majd sokáig 3-1 állt a spori jegyzőkönyvében, mígnem a „kicsik” szárnyakat kaptak, és ragyogó focit bemutatva 4-3-ra fordították a találkozót.

A bronzért folytatott erőpróbára az újonc teljesen elkészült erejével, ráadásul a Steps sem akarta, hogy az Igénytelenek a tabellán nagyon megközelítse őket, így egy fokkal nagyobb fokozatra kapcsoltak. Aztán annyira lendületbe jöttek, hogy vissza sem váltottak, és 7-1-re nyerték az egyébként Fair Play-díjas No Grazie-t.

A döntő hasonló képet mutatott, felborult a pálya ott is. Az Igénytelenek előbb megpróbált védekezni, és abból kontrázni, de nem jött be a terv, így loholhattak az eredmény után. A gólkirályi versenyfutásban orrhosszal vezető Wéber Zoltán ugyan még a vége előtt betalált, de a három korábban bekapott gólra több válasz már nem érkezett. A kisRedbull egy győzelem, majd egy második hely után harmadik tornáját újfent az első pozícióban zárta.

A bajnokság eleje a kupa eredményeit tekintve alapjaiban nem változott, továbbra is vezet a 22 Steps az Igénytelenek és a Napredak előtt. A torna gólkirálya a 9 találatig jutó Balogh Richárd lett, míg legjobb kapusa a csapattárs Zajcsek Viktor, aki az idei év során immár másodjára zsebelte be eme trófeát. A kupáról készült felvételeket a képgalériában találjátok, lassanként frissülnek a csapatoldalak, illetve az előttünk álló napok során szokás szerint még néhány cikkben kielemezzük ezt a tornát is. A következő, azaz 12. kupa időpontja június 13., vasárnap!!! Aki a vébé-meccsek között mintegy levezetésként focizni akar velünk, időben jelezze ezirányú szándékát!


A Grundfoci/BAFL idei 11. kupafordulójának végeredménye:

 
A győztes csapat tagjai: Iflinger Norbert, Zajcsek Viktor, Pócsik Balázs, Balogh Richárd, Eck Roland, Érsek Róbert, Papp Lukács József és Spiegelberger Zoltán.

Gólkirály: Balogh Richárd (kisRedbull)

Legjobb kapus: Zajcsek Viktor (kisRedbull)

Fair Plaj-Díj: No Grazie

A Budapesti Amatőr Futsal Liga következő tornájának időpontja és helyszíne: 2010. június 13, vasárnap, 9 óra, Budapest XIII, Fáy u. 58., Vasas Sportcentrum.            

Szeretettel várjuk minden amatőr csapat jelentkezését!