Akinek elmeállapotom hogyléte felől lennének kérdései, hovatovább kétségei, annak ezúton üzenem: köszönöm, jól vagyok. Hozzáteszem, nem azért hallottam a halakat üvölteni, mert előtte benyakaltam egy kis kevert páleszt. Pedig azt is láttam. Mármint Kevert Páleszt. Focizni. Aki szombati kupánkon ott volt, természetesen tudja miről beszélek. Idei tizenötödik megmérettetésünk alkalmával ők képviselték újoncaink táborát. Merthogy ezúttal is érkeztek „fekete lovak”, ezzel harminckettőre emelkedett a 2010-es bajnoki pontversenyben érdekelt alakulatok száma.

Mindamellett úgy érzem magam, mint egy lelkes brit honpolgár, aki verbális megnyilvánulása napi első szakaszát rendszerint az aktuális időjárás elemzésével kezdi. Úgy látszik ez nálam szintúgy örök téma, de nem tehetek róla. Lehet bármilyen "tré" az idő, ha szervezek valamit, garantált a napsütés. Így volt ez most is, hiszen a kupa után néhány órával leszakadt az ég, ami vasárnap helyenként már komolyabb tornádókká erősödött.

Mielőtt még úgy tűnne, Aigner Szilárd babérjaira pályázom, pontot teszek mondandóm végére. Essék szó a fociról is! A hosszú nyári szünet egyeseknél heveny elvonási tünetekkel éreztette hatását. Legnagyobb megelégedésemre, szinte pillanatok alatt betelt a szervezési szempontból általam leginkább akceptált tizenkét hely. Az utolsó 24 órában ugyan még néhányan rám hozták a frászt, de a kezdésre minden probléma megoldódott.

A nevezési lapra pillantva a vak is látja, húzós kis tornán vagyunk túl. Az erőviszonyok alapján talán ez lett az egyik legkeményebb forduló. Bámulatos mezőny jött össze, amit a sorsolást követő csoportbeosztás is kellőképp igazol. Ezúttal nem volt könnyű csoport! Ami a kupa szempontjából felettébb örömteli, főleg ha elfogadjuk azt a megállapítást, miszerint egy bajnokság színvonalát az ott szereplő csapatok ereje hivatott meghatározni. Tételesen így festett a helyzet: A pálya - Üvöltő Halak, H1N1, 22 Steps; B pálya - Romario és a Varázslók, Haló Kélem, Buxy Team; C pálya - Kevert Pálesz, BSC FC, Felvidék és D pálya - Napredak, Budai Ászok FC, Igénytelenek.

Az A pályán debütáló Üvöltő Halakról mindössze annyit tudtam, csapatkapitányuk, Vincze Dani egy-két kupa erejéig az Igényteleneket erősítette. Nem rossz ajánlólevél. Aki ott focizik, annak azért van valami köze a focihoz. Véleményemet oszthatták a H1N1 háza táján is. A nyitómeccs után egész biztosan, mert annak vége számukra egy 7-1-es zakó lett. A vesztes maradt a gyepen és következett a már menetrendszerű 22 Steps elleni megmérettetés, amelynek legfőbb pikantériáját az jelentette, előzetesen tőlük állt át két játékos, hogy a tartalékosan érkező Steps egyáltalán részt tudjon venni a tornán. A két majdhogynem testvércsapat (még a mezük is azonos) küzdelme 2-2-es döntetlennel zárult, így a csoportelsőség kérdése az utolsó mérkőzésre maradt. Ha a Steps nyer, mehet a középdöntőbe, döntetlen vagy vereség esetén viszont a Halak. A három alternatíva közül végül a legutolsót könyvelhettük el. Az Üvöltő Halak 2-1-es sikerük után megpihenhettek egy kicsit, a bajnokaspiráns és a H1N1 pedig a vigaszágon vigasztalódhatott.

A Halak hatásos belépője átragadt a Romario és a Varázslók mágusaira is. Előbb a Haló Kélemet verték 6-1-re, majd fél órás pihenő után 5-1-re a Buxy Teamet. A két junior a csoportkörben valahogy nem tudta azt az ötletes, robbanékony focit játszani, amit megszokhattunk tőlük. Egymás elleni találkozójukon sem az irammal volt a probléma, hanem a helyzetkihasználással. Mindössze egy találat esett, és mivel Merczi Iván góljára nem érkezett válasz, a csoport második helyének a Haló Kélem örülhetett. A Buxy pont nélkül, harmadikként zárt, pedig egy hónappal ezelőtt ezt a kört még maximális pontszámmal, az első pozícióban abszolválták…

Másfél méterre tőlük a számomra eleddig teljesen ismeretlen Kevert Pálesz a rutinos, ámde ezúttal meglehetősen foghíjas, vérbeli kapusait nélkülöző BSC FC ellen kezdett. Nevükkel ellentétben igen józan állapotban és játékfelfogásban kergették a labdát, aminek eredménye egy 3-1-es bemutatkozó győzelem lett. A BSC maradt, a révkomáromi Felvidék pedig jött, és hengerelt. A fehérek ugyan ezúttal is lőttek egy gólt, de ez elég szegényesen festett azzal az öttel szemben, amivel a Tóth – Pivoda csatárkettős megsorozta őket. A legfontosabb kérdésre itt is a harmadik meccs adta meg a választ, amit nagy meglepetésre felettébb simán - 2-0-ra - nyert a Pálesz.

A D pályán a tizenharmadik Napredak - Budai Ászok kupás rangadó, 5-2-es vörös győzelemmel ért véget. Ez arra engedett következtetni, hogy a Steps-től kölcsönben érkező Elekes Tamással megerősített tavalyi bajnokcsapat végre összeszedi magát, és feledteti velünk utóbbi hónapokban mutatott halovány teljesítményét. Annál is inkább, mert a Budai Ászok sem adta könnyen magát. Küzdőszellemüket igazolta röviddel később az Igénytelenek elleni kiélezett csata, amely ha pontot nem is, de egy szoros 2-3-at eredményezett. Jobb gólkülönbségével a Napredaknak az utolsó derbin már egy döntetlen is elég lett volna. Az Igénytelenek nem maradt más lehetőségük, minthogy rendületlenül támadjanak. Ezt meg is tették, és a fél órás örömteli szünetet kiérdemelve 3-1-re nyerték a mérkőzést.

A vigaszág ritkán látott sima mérkőzéseket hozott. A Steps 3-1-re verte a Buxy Teamet, a H1N1 4-2-re a Haló Kélemet, a Felvidék 4-1-re a Budai Ászokat, a BSC pedig 7-0-ra (!) a Napredakot. Ha a vesztesek a sorsdöntő meccs előtt kicsit összeszedték volna magukat, egészen más előjelű eredmények születhettek volna. A csapatok között tudásban távolról sincs akkora különbség, mint amit felsorolt eredmények mutatnak. Csak hát erre szokták azt mondani, hogy minden a fejekben dől el…

A középdöntőben négy kipihent csoportelső várta levegőért kapkodó aktuális ellenfelét. A 6-1-gyel záruló Üvöltő Halak kontra Felvidék meccstől eltekintve parádés derbik bontakoztak ki. A H1N1 a Steps után az Igényteleneknek is egyenrangú ellenfele lett, de végül győzött a papírforma. Ha csak 1-2-re is, de alulmaradtak. A Romario - BSC meccsen mindössze egyetlen gól esett, ami a Varázslók tovább menetelését, illetve az utóbbiak kiesését jelentette. A friss Kevert Pálesz 1-1-es egált játszott a „fél” Steps-szel. Apropó Steps! Ezúttal a csapat azon fele tisztelte meg jelenlétével a tornát, akik egy hónappal ezelőtt pihentek, és azok nem jöttek, akik akkor voltak. Ha nem vigyáznak, egyszer még az is előfordulhat, hogy összefutnak. Pontosabban Elekes Tomi ezúttal sem hiányzott (a Napredakot erősítette), de meglepetését nem tudta palástolni amint érkezésekor az látta, hogy a Batházi, Németh, Rázsó hármas már szerfelett vidám hangulatban melegít a pályán. Aztán Csapó Péterrel, a két H1N1-essel (Ugray és Fábián) és a forzás Ujházi kapussal kiegészülve annyira magukra találtak, hogy jelen kör büntetőpárbajának megnyerésével immár a legjobb négy között várták a folytatást.

Ami a fáradtság és az összeszokatlanság számlára írandóan, azért már nem lett annyira fényes. Ezt mutatja a rivális Igénytelenekkel szembeni 2-5-ös vereség is. Az Üvöltő Halak ellenben komoly kis meccset játszott a Romarióval. A kiegyenlített küzdelem egy szoros x-szel ért végét, amit egy hasonlóan élvezetes büntetőpárbaj tett emlékezetessé. A maratoni lutriból aztán a Halak jöttek ki jobban, a hatos parádé 7-6-tal (!) zárult.

A Romario a döntő helyett a bronzmérkőzésen vigasztalódhatott, és mintha még egyetlen méter sem lenne lábaikban, egyből kapujukhoz szegezték a Steps-t, akik más lehetőségük nem lévén, vad védőmunkába kezdtek. A gólkirályi cím árnyékában Ács Dani új erőre kapott, és első alkalommal kiérdemelt titulusát bebiztosítva, rúgott egy mesterhármast. Amit a zöldek legnagyobb elkeseredésére Futó kettő, Monspart pedig egy találattal még meg is toldott. Mivel csak rúgtak és nem kaptak, - sőt a torna során is mindössze hármat- , a megérdemelt bronz mellé Szabó Gábor legjobb kapus címe, újabb egyéni trófeát eredményezett.

A nap legfontosabb mérkőzése - a várakozások dacára -, felettébb egyenlőtlen küzdelmet hozott. A legutóbbi öt kupa során az Igénytelenek négyszer jutott döntőbe, nyerni viszont egyetlen egyszer sem tudott. Most sem. Ráadásul ezúttal egy elég csúnya, ötgólos vereségbe szaladt bele. Mindez persze az Üvöltő Halak játéktudását dicséri, akik rendkívül szervezett és fegyelmezett focival előrukkolva, első nekifutásra tornagyőzelmet arattak.

A bajnokság szempontjából a Steps okosan tette, hogy bevállalta a tornát. Negyedik helyükkel megőrizzék lépéselőnyüket. Jelenleg három ponttal állnak az Igénytelenek előtt, ráadásul még az is jól jöhet nekik, hogy négy tornagyőzelemmel többet szereztek, mint üldözőjük. Mivel a kisRedbull ezt a tornát is mínuszolta, már nem valószínű, hogy beleszólhat küzdelmükbe. A bronzért viszont egyre elszántabb csata kezd kibontakozni, noha a Napredak egyenlőre még tartja magát. A nyárnak búcsút intve visszaállunk a kéthetes menetrendre, így aki augusztus 28-án köreinkben szeretné tölteni a szombat délelőttöt, ne késlekedjék. A mai naptól várom jelentkezéseiteket!


A Grundfoci/BAFL idei 15. kupafordulójának végeredménye:

A győztes csapat tagjai: Vincze Dániel, Dencs Tamás, Pallér Gergely, Barna István, Timaffy Áron, Pártos Attila, Rékai Gábor és Tordai Szabolcs

Gólkirály: Ács Dániel (Romario és a Varázslók)

Legjobb kapus: Szabó Gábor (Romario és a Varázslók)


A Grundfoci/Budapesti Amatőr Futsal Liga következő tornájának időpontja és helyszíne: 2010. augusztus 28, szombat, 9 óra, Budapest XIII, Fáy u. 58., Vasas Sportcentrum.

Szeretettel várjuk minden amatőr csapat jelentkezését!