Ami a logika határain belül meg is történt, így szombat reggel 16 mindenre elszánt alakulat várta a sátorbéli sorsolási ceremóniát. Maradjon köztünk, elég kemény tornára volt kilátás. Játékerő tekintetében egészen biztosan, hiszen a mezőny felének az előző évek küzdelmei során már kijutott jó néhány tornagyőzelemből. Még akkor is, ha a regnáló bajnok – a késve jelentkező Igénytelenek - ezúttal sem képviseltette magát.

 

A vak véletlen az „A-gyepen” a Napredak és a BB Form személyében rögtön összeterelte az idei nyitókupa döntőseit, illetve a H1N1-et és az újonc FBVSZ-t. Mellettük a White Alders, a Zsugabubus, és az ugyancsak elsőkupás Kelly Hősei számára jutott az a hálátlan feladat, hogy megnehezítse 2010 ezüstérmesének (22 Steps) az életét. A C-pálya a Háló Kélem, a Buxy Team és a Felvidéki Sasok személyében igazi halálcsoporttá lépett elő, különösen úgy, hogy az előző tornán már a Dream Team is megmutatta oroszlánkörmeit. Győzelmi aspiránsok persze a keresztbe szelt nagypálya túlsó szegletéből sem hiányoztak. A dicső múltú BSC FC és az FC Focisokk kihívói a Budai Ászok, valamint a Verdevils fiataljai lettek.

 

Mint már említettem, az A-csoport első köre a lehető legrangosabb összecsapással vette kezdetét. A listavezető Napredak sokáig eredményesen annulálta a BB Form igen szépen szervezett akcióit, viszont egy kis hiba elég volt ahhoz, ha csak egy góllal is, de alulmaradjanak. Legnagyobb bánatukra ragyogóan rajtolt a FBVSZ is. 2-0-al lepték meg a szebb sorsra érdemes H1N1-et, akik aztán a Napredak ellen sem tudták azt produkálni, amit szerettek volna. Míg nekik a vörösek, addig a „büntetés-végrehajtóknak” a BB Form okozott komoly fejtörést. Különösen 5-2-es vereségük boncolgatása során. Álmából felébredve a már búcsúzó H1N1 végül mégiscsak nagyot alkotott, az utolsó percig vezetett a BB-sek legnagyobb ámulatára. A derbi vége így is egy elégedett biccentésre okot adó 1-1 lett. Aztán ámult egy nagyot a Napredak is, amikor az FBVSZ esélyt sem adva lerohanta. A listavezető Napredak ennek fényében, már az első körben kiesettek listájára került!

 

A B-pályán a White Alders egy történelmi mérkőzés részese lett, hiszen ellenfelükkel a Liga berkein belül még senki nem találkozhatott. Még akkor is, ha a pirosak csapatából korábban páran már tiszteletüket tették egy-két tornánkon. A csapatkapitány Lőrincz Ábel annak idején pont a White Alders színeiben debütált. Talán most is jobban örült volna, ha ott játszik. Az eredmény ismeretében egészen biztosan, hiszen abban az esetben egy 2-0-s sikernek örülhetett volna. Így viszont ezt nem tehette meg. Jól kezdett a Zsugabubus is, noha győzni nem tudott, viszont a 22 Steps ellen egy egállal szerintem mindenki kiegyezne. A „bemelegítés” után a Steps megrázta magát, és addigi egy pontja mellé gyorsan behúzott még hármat. Áldozataik Kelly Hősei voltak. Amilyen magabiztosan focizott a Zsuga a Steps ellen, olyan rendezetlenül folytatta. Az Alders rövid időn belül 3-0-s előnyre tett szert, érett a vereség. Aztán valahogy mégis összekaparták magukat, és ha fordítani nem is tudtak, legalább egálra kihozták a meccset. A White Alders hiába nyitott győzelemmel, innentől már csak két dologban reménykedhetett. Egyfelől abban, legalább pontosztozkodással zárják a Steps elleni 2x12 percet, illetve, hogy hasonlóképpen cselekszik a Kelly is nagy riválisukkal, a Zsugabubussal szemben. Mivel a középdöntőben már nem találkozhattunk velük, talán mondanom sem kell, egyik hipotézis sem teljesült.

 

Sokszor egy csoport végeredményét a körbeverések határozzák meg. Nos a C-pálya esetében a tézis új fordulatot vett, hiszen a három fő esélyes egymás elleni mérkőzései valamennyi esetben döntetlennel értek véget. Ráadásul a Dream Team egyikük számára sem jelentett megoldhatatlan faladatot, így három óra focizgatás után 5-5 pont állt mindannyiuk neve mellett. Viszont csak két csapat juthat tovább, ami azt vonta maga után, hogy a Dream Team mellett egy azidáig veretlen egység is a további küzdelmek feladására kényszerült. A gólarány tekintetében ez pedig a Buxy Teamet érintette legérzékenyebben.

 

A negyedik pályán a BSC FC egy meglehetősen impresszív 4-1-el próbálta elvenni a Verdevils játékkedvét, majd a Budai Ászok a FC Focisokkal ikszelt. A két héttel ezelőtti döntőt csak büntetőkkel elbukó feketék tovább folytatták zuhanórepülésüket, és egy nehezen magyarázható 5-2-es vereségbe szaladtak bele. Ha azt mondanám, hogy a BSC ellen, nyilván nem lenne annyira meglepő. Viszont legyőzőjük az idényt szerfelett gyatrán kezdő Verdevils lett. Mivel a BSC FC ha csak egy góllal, de jobbnak bizonyult további két ellenfelénél, továbbjutásuk egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg. A Budai Ászoknak viszont győznie kellett volna az „ördögök” ellen, de ahogy a Focisokk, ők sem találták annak sebezhető pontját.

 

A Verdevils az első két torna kapcsán rájuk zúdított negatív kritikát félreseperve zseniális játékról adott számot a középdöntőben is. Ellenfelük a tabella vezető négyese közül egyedüliként állva maradt Háló Kélem lett, akik látva a lehetőséget, mindent megtettek annak érdekében, hogy meglépjenek üldözőiktől. Érett focival remekelt a Verdevils is, következésképp a meccs esélyesének ezúttal is be kellett érnie egy döntetlennel. Csak hát az egyenes kiesés miatt jelen szakaszban, - és persze ilyen esetben - már büntetők határozzák meg a torna metódusát. Két héttel korábban - a Focisokk elleni döntőben - a hatosok szerencsét hoztak a fehéreknek, most viszont nem. A Verdevils került az elődöntőbe. A két junior derbijével egyidejűleg, hasonlóan tartalmas mérkőzések bontakoztak ki valamennyi hadszíntéren. Ha nehezen is, de végül a csoportelsők kiharcolták a folytatás zálogát, a továbbjutást. A BB Form 4-3-ra verte a Zsugabubust, a 22 Steps 4-2-re az FBVSZ-t, a BSC FC pedig 2-0-ra a Felvidéki Sasokat.

 

Az elődöntőben már nem volt ilyen egységes az arculat. A vártnál jóval simább forgatókönyv szerint alakult mindkét találkozó, 3-1-es végeredményt hozott a sípszó itt is, ott is. Egy mondatba összefoglalva: a Verdevils túlzott nagy lelkesedéssel támadt a BB Formra, a 22 Steps pedig a szokásosnál szerényebb elánnal a BSC FC-re.

 

A helyosztókra viszont visszaállt a rend, és olyan összecsapásokat láttunk, amelyekre egyáltalán nem lehetett panaszunk. A bronzért folytatott csatát 2-1-el ugyan a 22 Steps nyerte, de dicséret illeti a Verdevils fiatal játékosait is, akik teljesítményükkel és pályán mutatott szimpatikus magatartásukkal megérdemelten vehették át a Fair Play-díjat.

 

A döntő megjósolhatatlan kitételnek bizonyult. Számomra legalábbis. Hiszen hiába jó csapat a BB Form, játéktudásban a BSC sem rosszabb, ráadásul az utóbbiak dupla akkora regimenttel érkeztek, mint csere nélkül kiálló, egyre fáradtabb ellenfeleik. Csakúgy, mint a derbivel párhuzamosan zajló bronzmeccsen, fej-fej mellett „haladtak” a csapatok. Két perccel a lefújás előtt úgy festett a helyzet, mindkét esetben a büntetők lesznek hivatottak meghatározni a végső sorrendet. Aztán nem így történt. Jelen esetben egy gyors akcióból értékesített lövés pecsételte meg az érintettek sorsát. Így a Napredak ellen elbukott januári döntője után a BB Form első idei kupájának örülhetett. A gólkirályi cím a kulcsfontosságú utolsó találatot értékesítő Spiesz Tamáshoz került, míg a legjobb kapus cím ezen momentum elszenvedőjét, - a BSC játékosát -, Türk Rolandot illette.

 

A Háló Kélem annak dacára, hogy nem tudta megismételni két héttel korábbi parádés produkcióját, négy ponttal elugrott az élmezőnytől. Viszont már az üldözők táborát gyarapítja a BB Form és a 22 Steps gárdája is. Folyatás március 12-én, aki részese kíván lenni az akkori eseményeknek, a várható nevezések magas száma miatt záros határidőn belül adja le jelentkezését.

 

 

 

A Budapesti Amatőr Futsal Liga idei 3. kupafordulójának végeredménye: