Kozelka Zsolt:
- Augusztus végi kupánkon egy meglehetősen foghíjas csapattal képviseltettétek magatok, és noha idejekorán elvéreztetek, sportszerűségből mindazonáltal jelesre vizsgáztatok, így a Fair-Play Díjjal térhettetek haza. Egyszóval, az FC Fusion inkább tűnt egy laza baráti társaságnak, mint egy véresen komoly elveket valló, győzelemittas alakulatnak...

Rajnai Frigyes:
- Most már tényleg ez a helyzet, bár annak idején nem így indult. Én személy szerint a sógorom révén estem be a Fusion elődjébe, a Kalászosokba. Aztán az öregek abbahagyták a focit,és jöttek helyettük mások. Akiket a kupán láttál, alkotják a magot. Kezdetben még velük is a régi név alatt játszottunk. A Fusion úgy jött, hogy kint jártam valamelyik BNV-n, ahol az emberkék különféle ufókkal szaladgáltak. Addig nem mentem haza, amíg nem vettem én is egyet. Ez lett aztán a csapat kabalája. A név megváltoztatása mellett mezeinket is zöldre cseréltük. Ufónkat mondjuk azóta lányomnak sikerült kilyukasztania. Egyébként azért voltunk a kupán kevesen, mert magaviseleti okok miatt épp most ment el a csapattól két játékos. Úgy néz ki, már meg is vannak utódjaik, szóval a 20-ai kupán ott lesznek ők is. Az eredmény miatt pedig egyáltalán nem vagyunk csalódottak, hiszen minket igazából maga a játék érdekel.

Kozelka Zsolt:
- Ha már ilyen gyorsan keresztülfutottunk a csapat történetén, nagyjából mikorra datálható közös pályafutásotok?

Rajnai Frigyes:
- Az egész úgy négy éve, az Újbudai-bajnokságban kezdődött. Akkor még a történet elején járunk, és nagyon komolyan vettem a focit. Amikor körülbelül fél év után az öregek szögre akasztották a csukát, hívtam akit tudtam, hogy megmaradjon a csapat.

Kozelka Zsolt:
- Van köztetek olyan játékos, aki korábban egyesületi szinten is rúgta a bőrt?

Rajnai Frigyes:
- Egyedül talán Huszár Miklós, egykoron a Budafokban játszott.


Kozelka Zsolt:
- Te soha nem gondoltál rá, hogy ha már ennyire a foci bűvöletében élsz, kipróbáld magad igazolt labdarúgóként is?

Rajnai Frigyes:
- Életemet közel húsz éven keresztül a triatlon tette ki. Ott profi szinten versenyezhettem. Futballozni csak az iskolában, torna órákon nyílt lehetőségem. Talán ezért is akarom ennyire életben tartani a Fusiont. Egyedül így van esélyem a rendszeres focira, ráadásul olyan emberek között, akikkel szívesen játszom.

Kozelka Zsolt:
- Gondolom azért a triatlonban is sikerült megtalálni számításaidat?

Rajnai Frigyes:
- Szerencsére nem ment rosszul a szekér. Legjelentősebb eredményeim: 2-3 egyéni, illetve csapatban nagyjából ugyanennyi országos bajnoki cím, négyszer nyertem diákolimpiát, ifiként egyéniben világbajnoki második lettem, csapatban pedig világbajnok. Az utóbbi kupán az egyik bíró - akivel a kép is készült -, egyik korábbi versenyzőtársam édesapja. Érdekes volt vele ilyen formában találkozni!



Kozelka Zsolt:
- Sportmúltadból eredendően véleményem szerint kondicionális problémáid sem nagyon lehetnek...

Rajnai Frigyes:
- Szezon közben hál™ Istenek nincsenek, de most mögöttünk állt közel két hónap kihagyás, amit azért én is megéreztem... A kupa utáni hétfőn volt esedékes a csapat első bajnoki meccse. Mondtam is a többieknek, ne várjanak sokat tőlem, mert marha nagy izomlázam van. Erre mindenki csak nevetett, hogy ugyanez a probléma gyötörte őket is. Vasárnap senki nem bírt felkelni! :-)

Kozelka Zsolt:
- Egy kérdés erejéig szaladjunk vissza a múltba. Anno miért éppen Te lettél a csapat kapitánya?

Rajnai Frigyes:
- Nem volt semmiféle szavazás, így alakult. A többiek nem szeretnek szervezni...

Kozelka Zsolt:
- Milyen eredményeitek voltak akkoriban?

Rajnai Frigyes:
- Semmilyenek. Azóta viszont volt amikor az újbudai másodosztály 2. helyén végeztünk, illetve egyszer a harmadikon. Szóval több alkalommal is feljutottunk első osztályba, de utána mindig kiestünk. Mint az elején is említettem, a foci jobban érdekel, mint az eredmény.

Kozelka Zsolt:
- Az utóbbi hónapok során milyen szerkezetbéli változások mentek végbe a csapat háza táján?

Rajnai Frigyes:
- Sajnos, volt egy kényszerű kapuscserénk. A kupán még a régi kapusunk védte a hálónkat. Nem jött ki néhány emberrel, akik végül szintúgy elmentek. Akadt aki nem bírta, hogy megmondták neki, mit és miként csináljon, de volt olyan is akitől a magatartása miatt kellett megválnunk.



Kozelka Zsolt:
- Hogyha már szóba hoztad a kupát, annak kapcsán kérdezem, miként találtatok a honlapra?

Rajnai Frigyes:
- Az nso.hu-t szoktam olvasgat, és nem hagyott nyugodni a kommentek után a link, ami kb. így szól: Ha duma helyett szeretnéd is játszani a focit.... Ügyes. Gratulálok!

Kozelka Zsolt:
- A kényszerű kiválások után jelenleg kikre épül a Fusion? És mint az olvasók megszokhatták, arra kérnélek, néhány mondattal jellemezd csapattársaid pályán mutatott játékát!

Rajnai Frigyes:
- Sárosi Valter a kapusunk, aki néha bravúrokra képes, olykor-olykor viszont sajnos benéz egy-két lövést. Az egészében maximum az a hibája, hogy keveset beszél. Rajta kívül mindenki csatár!

Kozelka Zsolt:
- Gondoltam. :-)

Rajnai Frigyes:
- Czéllai Krisztián, azaz Krisz mostanára már a csapat egyetlen ballábasa. Szeret védőt játszani, viszont sokszor fut fel, és kora ellenére igen gyors is. Huszár Miki, Fifi uralja a pálya közepét, szinte mindenből kiveszi a részét. Pongrácz Gábor, Pongi mindannyiunk közül a leggyorsabb, vele csak az a baj, hogy sajnálja az ellenfelet, és gyakran nem lép oda. Egyébiránt az egyik a legjobb barátom! A másik pedig a Pampalini becenévre hallgató Rácz Attila. Elég csak ránézni, egyből kiderül miért is hívjuk így! Szeret kötényt adni, bár nem mindig megy neki. A sógorom, Papp Dávid jelenleg nem aktív, mert külföldön dolgozik. Amúgy 110 kg-os súlyával igazi erőcsatár. Én vagyok az a játékos, aki mindenhol megtalálható, a szabadrúgások szerintem egész jól mennek, fejelni viszont nem tudok. A felsoroltakon kívül most jön még két új ember, róluk egyenlőre nem tudok mit mondani. Mindamellett a csapat komoly egységet alkotva, rendkívül hullámzó teljesítményre képes! :-)



Kozelka Zsolt:
- Általában milyen gyakorisággal nyílik lehetőségetek közösen focizni?

Rajnai Frigyes:
- Végre összejött a heti két alkalom, mondjuk ugyan vasárnap-hétfő intervallumban, plusz ott van még mellette a Grundfoci Kupa is!

Kozelka Zsolt:
- Bármerről is nézem, ez akkor szombat-vasárnap-hétfő... Nem húzós egy kicsit?

Rajnai Frigyes:
- Szerinted? Egyébként most az Újbudai-bajnokságban salakról átmentünk műfűre, mert az eső miatt sokszor elmaradtak a meccsek. Ráadásul ott csak egy osztály van...:-)

Kozelka Zsolt:
- A Grundfoci Kupához képest milyenek az ottani erőviszonyok?

Rajnai Frigyes:
- Első kupás szereplésünket nem nagyon tudnám semmihez sem hasonlítani, hiszen egy hosszú kihagyás után álltunk újra össze. Ezt támasztották alá eredményeink is: 0-3, 1-2 és 1-0.

Kozelka Zsolt:
- Viszont időközben számotokra megkezdődött az őszi bajnoki szezon is...

Rajnai Frigyes:
- Igen, két nagyszerű vereséggel nyitottunk. Az első a kupa utáni, meglehetősen izomlázas meccs volt, most hétfőn viszont tényleg rajtunk múlott minden. Sajnos nagyon elengedtük a mérkőzés elejét, 0-4-ről már nem tudtuk beérni ellenfelünk, és 3-4 lett a vége. Elkelt volna egy kis szerencse is...

Kozelka Zsolt:
- Immár heti két meccsel a lábatokban, milyen várakozásokkal készültök a jövő hét végén esedékes 5. Grundfoci Kupára?

Rajnai Frigyes:
- Szeretnénk továbbjutni a csoportból! De ha nem jön össze, akkor is lesz benne épp elég öröm, ha más nem, akkor a kellemes fáradtság. Természetesen örülünk ha nyerünk, de nekünk már a rendszeres testmozgáson van a hangsúly. Az átlagéletkor lassan a 30 fölé kúszik. :-)



Kozelka Zsolt:
- Ha jól tudom, Téged munkád is szorosan köt a focipályákhoz... A többiek mivel foglalkoznak?

Rajnai Frigyes:
- Jómagam a sportlétesítményekben is gyakorta használatos kötelekkel, hálókkal foglalkozom, de van köztünk autószerelő, informatikus, banki alkalmazott és raktáros is. Szinte csak a foci szeretete közös. Viszont a végére még annyi mindenképp idekívánkozik: örülök, hogy megtaláltam ezt a közösséget, hiszen rendkívül jól éreztük magunkat a kupán! Benned is egy rendkívül szimpatikus embert ismertem meg, és remélem még sokáig így folytatjátok, hiszen sok embernek szereztek örömet! Mi mindig támogatni fogunk titeket, mert a foci életünk fontos része! Köszönet érte!