Kun Gábor szerint az Újbuda két NB III-as éve alatt sokat fejlődött, ami ma már eredményekben is megmutatkozik: – Ennek megfelelően, sok tekintetben az első év az ismerkedés éve volt. A csapat újonc mivolta építkezést, szívós, kitartó munkát igényelt. Nehéz mérkőzéseink voltak. A cél ekkor a biztos bennmaradás volt. De mára sok minden megváltozott – folytatta az Újbuda játékosa. - Igen, az Alföld csoportban eltöltött „tanuló év”, és az olyan rutinos játékosokkal történő kiegészülés, mint Nagy Tamás vagy Lettrich Dániel rengeteget változtatott a játékunk képén. A feltételek is jobbak lettek, hiszen nem kellett annyit utazni, mint a korábbi szezonban. Ezen tényeknek köszönhetően az elvárások is megváltoztak, s így a bajnokság végén csalódást keltett a negyedik helyezés. Részben magunknak köszönhetjük, hogy éppen lemaradtunk a dobogó legalsó fokáról.

- Magasra tettük a lécet az idei szezonra. Kimondva – kimondatlanul a feljutás a cél. Természetesen számoltunk azzal, hogy ez nem lesz könnyű, különösen ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor újra az Alföld csoportban találtuk magunkat. A mai napig nem értjük, hogy miért kerültünk ismételten ebbe a csoportba, mely játékost és egyesületet egyaránt próbára tesz.

- Sokat kell dolgozni, hogy az olyan nehézségeken is túl tudjunk jutni, amiket mi nem tudunk irányítani. Ugyanez vonatkozik a mérkőzések vége felén elszórt pontokra. Ha ezeket a célokat megvalósítjuk, akkor nem tudom elképzelni, hogy ne jutnánk fel. Ebben az évben nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ebben a csoportban az Újbuda Torna Club csapata a legjobb!

(g-portal.hu)